Pincékben, alagsorokban sokszor okoz gondot az épületszerkezetbe jutó talaj- vagy rétegvíz, ami a szerkezetre káros sókat is tartalmaz. A nedves környezet a penészgombák megtelepedésének és elszaporodásának biztos táptalaja, a sók pedig képesek még a levegő nedvességtartalmával is reakcióba lépni, további károkat okozva.

A nedvesedés oka szinte mindig a vízszigetelés, amit vagy el sem készítettek, vagy hibásan kiviteleztek, esetleg elöregedett, megsérült és tönkrement. A vizesedés megszüntetésének első lépéseként alapos vizsgálatokkal fel kell tárni az okokat, majd következhet az utólagos védekezés körültekintő megtervezése, végül a megfelelő szigetelési technológia szakszerű alkalmazása. Az utólagos szigetelés körüli gondosságra azért van szükség, mert ha hibáznak, az eredeti károsítással terhelt építményrészeken kívül más szerkezetek is károsodhatnak, ráadásul az utólagos szigetelések költséges megoldások (általában tízszer többe kerülnek az építéskor alkalmazott megfelelő vízszigeteléseknél), ezért ha már szükséges, célszerű egyszer és jól elkészíteni. Az okokat és a megoldásokat az esetek döntő többségében nem lehet házilagos módon megtalálni, e feladatokra mindenképpen ajánlott szakembert bevonni. Erre azért van szükség, mert a pincéknél és alagsoroknál a károsodás sokszor nem ott következik be, ahol a hiba jelentkezik (például a pince oldalfala belül nem pontosan ott ázhat, ahol a külső oldalán támad a talajnedvesség, vagy a padló kerámiaburkolatának hézagai között beszivárgó vizet néhány méterrel odébb vagy egy másik sarok külső oldalán megsérült bitumenes vízszigetelés okozza).

Technológiák a nedvesedés megszüntetésére

Az utólagos vízszigetelésekre többféle mechanikus és vegyi módszer létezik, melyek önmagukban, illetve együttesen is alkalmazhatók. A legelterjedtebb megoldások:

• a fal kerülete mentén a vízszintes fugahézagokba sajtolt rozsdamentes acéllemezek (az alulról kapillárisan felszívódó nedvesség ellen);

• a falszerkezetek injektálása furatokon át, vagy felülről öntéses telítés, hogy vegyi, illetve fizikai gátat képezzenek a behatoló vízzel és nedvességgel szemben (a fal elrepedése, eltörése kivételével szinte bármilyen vízszigetelésre);

• radiofizikális és elektromos potenciálkülönbséggel készített falszigetelések (a fal elrepedése, eltörése kivételével szinte bármilyen vízszigetelésre);

• a falszerkezetek külső oldalára felhordott vagy ott kijavított vízszigetelések (a fal elrepedése, eltörése kivételével szinte bármilyen vízszigetelésre);

• a falszerkezetek belső oldalára és a padlóra felhordott vízszigetelések (a fal elrepedése, eltörése, illetve negatív víznyomásnál megfelelően le nem terhelt szerkezet kivételével szinte bármilyen vízszigetelésre);

• a falszerkezetek belső oldalára felhordott szárítóvakolatok (ezek a vakolatok makroporozitásuk miatt a talajból a pince és alagsor falfelületének belső oldalára átszivárgott nedvességet elpárologtatják a pince vagy az alagsor légterébe);

• a falszerkezetek külső oldalánál elhelyezett felületszivárgós, drénezéses vízelvezető megoldások (az építmény mellé helyezve helyileg csökkentik a mértékadó talajvízszintet, az összegyűjtött vizet pedig gyűjtőbe vagy csatornába vezetik);

• vízre, nedvességre duzzadó termékek beinjektálása, behelyezése falrepedésbe vagy a kitört helyekre (ezek a termékek vízzel érintkezve megduzzadnak, kitöltik a vízbeáramlás rését, így megakadályozzák a további beáramlásokat).

 Ne kísérletezzen válassza a profi megoldást! Pince szigetelés a tófóliadoktorral